„Felejthetetlenek voltak a vécsi napok és nem lankadó erejű »élmény«-számba mentek számunkra a következő esztendőkben is. (...) Ismertük a várat a nap minden szakában, a kora reggel harmatos csendességében, déli fényben és délutáni borulásban, felhőszakadásban (...). Ismertük a meghitt esték hangulatát, a gyertyák sejtelmes imbolygását, a séták szépségét a kastély körüli vadonban a leányvári kilátóig, ültünk a csillagfénytől szikrázó éjszakában a szakállszárítón, vagy néha vaksötétben, nem látva egymás arcát, csak a hangokból ismertük meg egymást, de minden felcsengő szó úgy hatott reánk, mint forró kézszorítás. Egy fejedelmi vár régisége, egy csodálatos táj regényessége, egy vendéglátó gyermekpár angyali jósága, egy csomó bolond, idealista lángolása hangolódtak egybe, hogy olyan érzéseink legyenek, mint a Grál lovagoknak a Montserrat-hegyen.”
Súly alatt a pálma
- február 19-én született Kolozsváron. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd ugyanitt jogi doktorátust szerzett. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt, 1918-ban térhetett haza.
Újságírói pályáját a Nagyváradi Naplónál kezdte 1911-ben. Költőként először 1913-ban jelentkezett, Nagyváradon jelent meg Magányosan ezer tavasz közt című kötete, verseire a korszak elismert alkotói (köztük Ady Endre és Tóth Árpád) is felfigyeltek. A világháborút követően a Kolozsvári Hírlap, majd a Keleti Újság szerkesztője lett. Irodalmi érdeklődése később az epika felé fordult, Asszony című novelláskötete 1920-ban jelent meg Marosvásárhelyen. Szövegeiben hangsúlyos szerepet kap a városi nézőpont, emellett az erdélyi tájat és népsorsot is tematizálta. Az 1920-as években sorra jelentek meg regényei: a Belvedere (1921) egy Prágában lábadozó katona történetét mondja el, Az ifjító szűz (1925) az erdélyi polgári társdalom problematikáját dolgozza fel. A változatos téma- és helyszínválasztás a többi Ligeti-szövegre is jellemző. Az idegen csillag (1932) című regényében például az idegen és a saját kettőssége sajátosan jelenik meg: a mű néger színész hőse művészetén keresztül az angol közösséghez próbál kapcsolódni, viszont afrikai törzsi identitásától nem sikerül elszakadnia. Ligeti a társtalanság, a meg nem értettség és az identitáskeresés egyetemes problémáját dolgozza ebben fel, aminek egyik olvasata lehet a zsidó származású szerző saját helyzete, valamint az erdélyi magyarság kisebbségi státusza is.
Ligetiben felmerült egy írói munkaközösség létrehozásának gondolata, ugyanis szükségesnek látta, hogy létezzen egy olyan szellemi egység, ami képes az aktuális politikai események fölé emelkedni. Alapítóként vett részt az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon létrehozásában. Változatos és termékeny irodalmi tevékenységének elismeréseként 1926-ban a Kemény Zsigmond Társaság tagjává választotta. 1934-ben Független Újság címmel hetilapot indított.
Zsidó származása miatt 1940-től mellőzték, megélhetési nehézségekkel küzdött. Budapestre költözött, a Magyar Nemzet folyóirat külpolitikai rovatának szerkesztője lett. 1941-ben megjelentette a Súly alatt a pálma című kötetét, melyben élményszerűen számol be az erdélyi magyar irodalom történetéről a Trianon utáni korszakban.
- január 11-én Budapesten a nyilasok feleségével együtt agyonlőtték.
„A leggyakrabban emlegetett jelszó irodalmunkkal kapcsolatosan, ideát is, odaát is: a transzilvánizmus. Mit értsünk alatta? Kós Károly, aki könyvet is írt a transzilvánizmus védelmére, így határozza meg: »Erdély geográfiailag zárt egység, ez az egység gazdaságilag is egyéniséggé predesztinálja e földet és emberi akaratok ellenére is meghatározza a föld népeinek kulturális egyéniségét, minden környező kultúrától való különbözőségét.« Ez a transzilvánizmus egyik fele: a diagnózis. Másik fele a tünetekből felismerhető javallat: az Erdélyben lakó népeknek, magyaroknak, szászoknak, románoknak egy megváltozhatatlan sorsközösségbe kényszerülve le kell vonniuk a tanulságokat és ezeknek megfelelően kell berendezkedniök a tartós történelmi életre.”
Eszménykeresések az erdélyi magyar irodalomban
Források:
Dávid Gyula (főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon (3. kötet). Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1994.
Adamovits Sándor: A vécsi vár vendégei. Gyergyószentmiklós: F&F International Kiadó és Nyomda, 2005.
Ligeti Ernő: Eszménykeresések az erdélyi magyar irodalomban. In: Erdélyi Helikon, IV. évf., 9. sz.
Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Csíkszereda: Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2004.
