„Nem a behódolás, nem a megalkuvás a jövendő záloga, urak! Nem koldulni kell az életért, hanem küzdeni. Mit várnak kegyelmeitek idegenektől? Nem másra való az egy se, minthogy árkot vágjon közénk, akik egyek és szabadok vagyunk ezen a földön, mint voltak az eleink s legyenek az utódaink is, valameddig Erdély Erdély marad. Az idegen csak arra jó, hogy egymásra uszitson bennünket és pártokra szaggatva, ami egy volt s erős, uralkodjék azon, ami széttöredezett és gyönge. Ébredjünk önmagunkhoz! Vegye Erdély saját kezébe a sorsát!”
Fekete vőlegények
- szeptember 9-én született a mai Szerbia területén található Lázárföldön. Tizenhat éves korában unokabátyjához, Pálffy Jenőhöz ment feleségül. Mérnök férje az első világháború idején Nagyváradon kapott állást, Gulácsy itt kezdett el írni. Szövegeire Tabéry Géza elsők között figyelt fel, első novelláját (Félre az útból) a Magyar Szó szépirodalmi folyóiratban jelentette meg 1919-ben. A Nagyvárad folyóiratnál kezdett el dolgozni, Napáldozat című színdarabjával 1924-ben drámapályázatot nyert. Színműveit a nagyváradi és a kolozsvári színház egyaránt műsorra tűzte. Első regényét, Förgeteg címmel, a Zord Idő pályázatára írta, ebben a földreform problematikáját állította a középpontba. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadói tevékenységének indulásakor, 1925-ben, a Hamueső című regényét az első kiadványai között jelentette meg. Művében a kisebbségi helyzetben kialakuló társadalmi feszültségek aktuális témáját dolgozta fel. Irodalmi sikereinek köszönhetően 1926-ban meghívást kap Marosvécsre, bár a találkozón nem vett részt, őt is alapító tagként tartják számon.
Férjének egyre súlyosbodó betegsége komoly megpróbáltatás jelentett az írónőnek. Szerkesztőségi munkájával biztosította a megélhetésüket, ápolta a férjét. Ebben az időszakban írta meg a Fekete vőlegények című regényét, amely a legismertebb művévé vált. Rendkívül gazdag jegyzetanyag tanúsítja, hogy a 16. században játszódó történet történelmi hátterének megteremtéséhez Gulácsy alaposan tájékozódott a korszakról. A regény a Magyar Királyság mohácsi vész utáni válságát ábrázolja, ami párhuzamba állítható az első világháborút követő helyzettel. A korabeli kritika elismerően viszonyult a műhöz. Az írónő későbbi történelmi regényeit azonban már elmarasztalták, ugyanis felszínesebbek, inkább az olvasói érdeklődést felcsigázó lektűrök voltak, mint kidolgozott szépirodalmi alkotások.
Műveiben kitüntetett szerepet kap a parasztság társadalmi kérdéseinek körüljárása. Pályájának elején novelláin Móra Ferenc és Tömörkény István hatása érzékelhető, első regényei és drámai művei Szabó Dezső szemléletét követik. Későbbi műveiben is megőrizte a társadalmi problémák iránti érzékenységet egyre inkább a saját nyelvén megfogalmazva.
Férje 1927-ben bekövetkezett halála után nem sokkal Gulácsy Kolozsvárra költözött. 1928-ban a Kemény Zsigmond Társaság tagja lett. Az 1920-as évek végén kitelepedett Budapestre, több folyóirat szerkesztésében vett részt, emellett a romániai magyar irodalmi élettel továbbra is kapcsolatban maradt. 1945. január 2-án halt meg Budapesten, amikor lakását bombatámadás érte.
„Mint Jézus-hirdető betlehemes gyermekek kristályos játéka, ragyogott, sziporkázott künn a kis falu. Amodaát a templomok ölén elbékülten feküdt a két temető, mint valami nagy kiengesztelődés. És túl rajta, túl a falun is, áttündökölt a ritka levegőn a távoli hegyek messze föltárt fehér melle. A hóban szeplőtlenné havazkodott, fagyban keménnyé állott, tavaszváró Erdély.”
Hamueső
Források:
Balogh Edgár (főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon (2. kötet). Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1991.
Adamovits Sándor: A vécsi vár vendégei. Gyergyószentmiklós: F&F International Kiadó és Nyomda, 2005.
Adamovits Sándor: Helikoni nagyasszonyok. Gyergyószentmiklós: F&F International Kiadó és Nyomda, 2006.
Magyar Katolikus Lexikon (https://lexikon.katolikus.hu/G/Gul%C3%A1csy.html)
Magyar életrajzi lexikon (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gulacsy-iren-palffy-jenone-75A87/)
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények (https://mek.oszk.hu/16500/16564/16564.htm)
